Felhasználó
Belépés / regisztráció
Lehetséges, hogy sok vadásztársam nem ért velem egyet, de úgy gondolom, hogy gímszarvasra vadászni talán az egyik legjobb, legéteribb dolog, ami a vadásszal történhet. A cserkeléssel vagy lesen történő vadászatnak is megvan a maga szépsége, a maga bensőséges, borzongató hangulata.
De miből is áll a gímszarvas vadászata? Milyen fajtajellegek vannak, amelyek segítségével felismerhetjük a gímeket, milyen engedélyek szükségesek, hogyan zajlik maga a vadászat és mit érdemes magunkkal vinni a túrára?
A cikkben mindenre választ adunk. Kezdjük is azzal, hogy mi alapján tudjuk felismerni a gímszarvast!
A gímszarvas (Cervus elaphus) egész Magyarországon és Nyugat-Európában megtalálható. (Sőt, a világ számos más országában is, azonban a legnagyobb egyedszámban itt élnek.)
A gímszarvast szoktuk köznyelvben szarvasként emlegetni, ám jóval elegánsabb és pontosabb a gímszarvas megnevezés.
Egyébként a hímet bikának, a nőstényt pedig tehénnek nevezzük. A tehént szaporítás előtt ünőnek hívjuk, magát a szaporulatot bika- vagy ünőborjúnak nevezik.
A gímszarvas a legnagyobb szarvasféle, évente egyszer, február környékén elhullajtja az agancsát. Ezután azonban máris új agancs fejlődik, amely napi 2,5 centimétert nő, és a végső növekedése 120 napig tart. Az öreg bikák nem ritkán akár 24-es aganccsal is rendelkezhetnek, ez azt jelenti, hogy 24 vagy annál is több ágú, szerteágazó agancskoronával büszkélkedhetnek.
Az agancsok a területileg illetékes vadásztársaságok tulajdonát képezik, így a gyűjtésük is büntetendő.
Nem lehet összetéveszteni a kettőt, hiszen a dámvad színe pöttyös, foltos, az agancsa pedig inkább lapát formájú.
Talán az egyik legnagyobb élmény a vadász számára, ha gímbikára vadászhat. Maga az idény szeptember 1-jén kezdődik ugyan, de a bőgés területtől eltérően indul el: van, ahol már augusztus végén kezdetét veszi, máshol pedig csak szeptember első hete táján indul el.
A gímszarvas vadászidénye szeptember 1-től egészen január 31-éig tart.
Érett bikákra szeptember 1. és október 31. között lehet vadászni,
tehénre szeptember 1. és január 31. között,
ünőre május 1.-február utolsó napjáig,
borjúra pedig szeptember 1-től április 30-áig.
A bőgés októberig tart, ezután kezdődik a selejt bikák vadászata, egészen január végéig. Azonban a szarvasünők, szarvastehenek illetve szarvasborjúk elejtése és terelése a téli időszakban történik.
Természetesen a vadászvendégek csak érvényes magyar vadászati engedély birtokában vadászhatnak.
Az egyébként nagyon is óvatos gímszarvas a bőgés idején teljes mértékben átadja magát az ösztöneinek, ami miatt óvatlanná válik.
Épp ezért is ajánlott a bőgőkürt használata, hiszen az ügyes vadász ezzel könnyedén magához csalogathatja a szarvast.
Maga a vadászat, és ezzel talán nem mondunk túl nagy újdonságot a kollégáknak, magaslesről, hívással, cserkelve, riglizve is történhet. A cserkeléses vadászathoz kiváló időpontok a kora reggeli, hajnali órák: ekkor ugyanis különlegesen szép, szinte érintetlen a táj, a vadászat pedig nagyon is maradandó élményt okoz.
Egyébiránt kétségkívül a lesről történő vadászat a legnépszerűbb.
A vadászaton a vendégvadászok, a vadászvendégek, illetve a helyi vadászkísérő vesz részt.
Vadászként, még a kezdés előtt érdemes leadni pár próbalövést, hiszen csak így tudjuk ellenőrizni, hogy a kaliber 7+ mm fölött van-e. Ha minden rendben van, el is indulhatunk az utunkra, amely most ebben az esetben a magasleshez vezet.
A lesre először a hivatásos vadásznak kell felmásznia, és elsőként neki is kell lejönnie, megelőzve bármilyen nemű balesetet.
Miután felmentünk a lesre, kezdődhet a legizgalmasabb rész: várni a fenséges vadat.
A legtöbb vadász, ha teheti, a lapockát célozza meg, hiszen ilyenkor az esetek többségében (már ha a találat pontos volt), a gímszarvas még helyben elesik. Azonban a szívósabb állatok még pontos találat esetén is képesek csapni egy rövidebb-hosszabb halálvágtát.
A tüskén lövés nem igazán célszerű, és sok esetben nem is kivitelezhető a szarvasok esetében. Ráadásul az ilyen módon megsebzett vadak nagyobb része nem is kerül terítékre.
Ha elrontjuk a lövést, akkor gyakori, hogy a lábat találjuk el: ilyenkor a sebzett vad megugrik és elmegy, de kutyákkal meg lehet keresni a sérült egyedet.
Az elejtett vad trófeája természetesen magáé az elejtőé. Azonban a sebzett, terítékre nem került vadakkal kapcsolatban már felmerülhetnek aggályok: szinte az összes vadászati társaság ugyanis szabályzatba foglalja, hogy ezek elejtettnek minősülnek, tehát ki kell őket fizetni.
Persze előfordulhat, hogy később megkerül a vad, ilyenkor kompenzálják az árakat.
Természetesen nimródként elengedhetetlen, hogy vadászpuskát és lőszert vigyünk magunkkal. Ezenkívül szükség lesz egy öblösebb vadász hátizsákra, amelybe biztosan belefér minden: elemózsia, elegendő folyadék, vadászkés. Nem szabad elfeledkezni az olyan praktikus dolgokról sem, mint a zsebkendő, vagy a toalettpapír.
Szükség lesz ezenkívül egy jó fényerejű lámpára (netán fejlámpára), telefonra, iránytűre (gondoljunk minden eshetőségre) valamint keresőtávcsőre is.
Természetesen mindig az évszakhoz és alkalomhoz illő ruhát válasszunk.
Egyébként a vadászathoz szükséges ruhákról és felszerelésekről írtunk egy részletesebb cikket is, amit érdemes elolvasni főleg akkor, ha először veszel részt vadászaton.
A szükséges felszereléseket pedig megtalálod az online vadász boltunkban!
Kérem csak akkor látogassa meg weboldalunkat, ha ÖN kifejezetten ilyen irányú szakmai tartalmakat keres és az IGEN gombra kattintva kijelenti, hogy szakmai érdeklődő, elmúlt 18 éves, és a lapon található információkra szakmai célből van szüksége!
Minden egyéb esetben felkérjük, hogy ne tekintse meg az adott oldalt.
