Felhasználó
Belépés / regisztráció
A vadászat már évezredek óta velünk van - egyidős az emberiséggel. Nem is csoda hát, hogy idehaza is sokan hódolnak ennek a sportnak. Vannak azonban, akik mind a mai napig a hagyományőrző vadászati módszereket követik.
A cikkben most ezeket a módszereket mutatjuk be. Nézzük is először az elöltöltős fegyveres vadászatot.
Az elöltöltő-fegyveres vadászat talán nem az a tipikus, hagyományőrző vadászat, amire az ember elsőként gondolna. Pedig a 150-300 éves technológia segítségével újra átélhetjük azt, ahogyan a régi nagyok vadásztak még XVIII. század végén és a XIX. század elején.
Gondoljunk csak bele, hogy milyen mélység, milyen tradíció is rejlik ebben, hiszen a fegyvert meg kell tölteni, hosszú időt kell eltölteni vele, és tudni kell azokat a praktikákat, amelyekkel a legjobb és legpontosabb lövést is biztonsággal le lehet adni.
Ezt, a fegyverrel való közeli, intim kapcsolatot semmilyen modern vadászat nem képes ilyen módon átadni.
Kicsit talán meg is tanít minket, vadászokat arra, hogy tiszteljük a hagyományokat, hogy a múlt értékeit magunkévá téve csak annyit vegyünk el a természettől, az erdőtől, ami feltétlenül szükséges.
Ennek a módszernek egyébként nagy hagyománya van nyugaton, főleg Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában, de itthon is egyre inkább kezdik felismerni a benne rejlő szépséget, és hagyományt.
Amit ezzel kapcsolatban még fontos tudni, hogy az elöltő-fegyveres vadászathoz szükség van egy kiegészítő elöltő fegyveres vizsgára. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ezt a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetségénél lehet elvégezni.)
A solymászatról már írtunk egy bővebb cikket, így ezt most csak röviden ismertetjük.
(Amennyiben érdekelnek a hagyományőrző vadászati módszerek, úgy érdemes a solymászatról bővebben is olvasnod, ezt a linkre kattintva teheted meg.)
A sólymokkal történő vadászat egy sok ezer éves múltra visszatekintő, hagyományőrző vadászati módszer, ami egyes kutatások szerint egészen Kr. e. 2000-ig nyúlik vissza.
Ami pedig hazánkat illeti, egyidős a magyar nép kialakulásával, ugyanis már az eredetmondában is feltűnik a turul (sólyom), amely Emese ősanyánkat álmában termékenyítette meg. (Talán ezért is áll közel a solymászat ennyire a magyar emberek szívéhez.)
A solymászáshoz hazánkban hivatalosan solymot, héját, karvalyt, Harris-ölyvet és szirti sast lehet használni.
És hogy mi kell ahhoz, hogy valaki solymászhasson?
Először is természetesen egy sikeres vadászvizsga, melyet követően egy solymászati külön vizsgát is teljesíteni kell. Mivel a sólyom egy vadmadár, ezért a solymásznak kell őt betanítani, megszelíditeni, ami nem egyszerű feladat.
A vadászat során a sólyom és a solymász szinte eggyé válik, néhol olyan, mintha maga a vadász csapna le a prédára. És hogy ezt a bensőséges, jó kapcsolatot hosszú távon is megőrizzék, a solymásznak mindig oda kell adnia a zsákmány egy részét a ragadómadárnak.
Íjjal vadászni nem egyszerű dolog. Mégis, a természeti népeknél már a gyermekkortól megtanítják íjjal bánni a gyermekeket, hogy ha eljön az idő, a család megélhetését a férfi tagok biztosítani tudják. Ez a hagyomány ezeknél a népeknél a családon belül aztán apáról fiúra száll, így a tradíció hosszas generációkon átível.
Némileg nehezebb dolga van azonban annak a modern embernek, aki vadászíjászatra adja a fejét.
A solymászathoz hasonlóan a vadászíjászathoz is szükség van először is egy vadászvizsgára, majd pedig ezt követően sikeresen teljesíteni kell a kiegészítő vadászíjász vizsgát.
Érdekes pedig, hiszen az íjászat, az íj használata majd' 40 ezer éves múltra tekint vissza, így kvázi a génjeinkben van. Annak a vadásznak, aki egyszer íjászatra adja a fejét, különleges élményben lehet része, hiszen az érzékszervek, a reflexek még inkább felerősödnek, mint a puska használata során.
A vadászíjászat a tengerentúlon hihetetlen népszerűségnek örvend: külön vadászidénye van, és csaknem 5 millióan művelik. Azonban itthon, hazánkban is meglehetősen szép az arány, hiszen 68 ezer vadász közül 2000 fő rendelkezik kiegészítő vadászíjász vizsgával is, ami majdnem 3%-os arány.
Az agarászat szintén ősi vadászati mód, ám hivatalos körülmények között, törvényileg szabályozva újra csupán 2016-tól lehet agarászni.
Pedig hazánkban igencsak kedvelt vadászati mód volt már a XIX-XX. században is, a virágkorát egyértelműen a dualizmus időszakában élte, azonban a II. világháború után gyakorlatilag megszűnt.
Azonban, ahogy feljebb is írtuk, ma már újra lehet törvényesen is agarászni, amihez a vadászvizsga letétele után egy agarász kiegészítő vizsgát szükséges letenni. Ezután pedig egy törzskönyves magyar agárra van szükség, akinek szintén vadászati alkalmassági vizsgát kell tennie.
Jelenleg 3 vadfaj vadászható magyar agárral hazánkban: a mezei nyúl, a vörösróka és az aranysakál. Egyéni vadászati módnak számít, azonban itt is szervezett körülmények között mehet ki az ember agarászni.
A kutyával való vadászatról egyébként szintén írtunk (a solymászattal kapcsolatos cikkünk második felében), hiszen nem csupán magyar agárral lehet vadászni. Vannak olyan remek kutyafajták, mint a beagle, a magyar vizsla, a német vizsla, az ír szetter és az angol véreb.
(A legjobb vadászkutyákat pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.)
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Solym%C3%A1szat
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vad%C3%A1sz%C3%ADj%C3%A1szat
https://hu.wikipedia.org/wiki/Agar%C3%A1szat
Kérem csak akkor látogassa meg weboldalunkat, ha ÖN kifejezetten ilyen irányú szakmai tartalmakat keres és az IGEN gombra kattintva kijelenti, hogy szakmai érdeklődő, elmúlt 18 éves, és a lapon található információkra szakmai célből van szüksége!
Minden egyéb esetben felkérjük, hogy ne tekintse meg az adott oldalt.
