Felhasználó
Belépés / regisztráció
Nagyon úgy tűnik, legalábbis az üzletági pletykák szerint, hogy a küszöbön áll az elektronikus optikai eszközök (éjjellátók, hőkamerák) liberalizációja. Ez magyarul annyit jelent, hogy már nemcsak a hivatásos vadászok használhatnak majd éjjellátó, illetve hőkamerát a vadászat során.
A cikkben a jogszabályi háttér mellett bemutatjuk azt is, hogy mi alapján érdemes kiválasztani a hő-, illetve éjjellátó kamerákat.
Az éjjellátó eszközök nem csak a modern technológiai fejlődés eredményei; ezeknek az eszközöknek mély történelmi gyökereik vannak, amelyek az emberiség éjszakai tevékenységeivel és kihívásaival kapcsolódnak össze. Az éjjellátó technológia azokra az időkre nyúlik vissza, amikor az embereknek meg kellett birkózniuk az éjszakai környezettel, legyen szó vadászatról, navigációról vagy éjszakai őrködésről.
Az első éjjellátó eszközök primitívek voltak és a tűz fényét használták az éjszakai látás javítására. A 20. század közepén, a második világháború idején jelentek meg az első modern éjjellátó eszközök, amelyeket katonai célokra fejlesztettek ki. Ezek az eszközök forradalmasították az éjszakai hadviselést és felderítést.
Az évek során az éjjellátó technológia folyamatosan fejlődött, és ma már számos civil és katonai alkalmazásban használják. Az éjjellátó eszközök története nem csak a technológiai fejlődésről szól, hanem az emberi alkalmazkodásról és innovációról is az éjszakai környezet kihívásaival szemben.
Nagyon sok félreértés és félinformáció van a témáról, azonban az Országos Magyar Vadászkamara oldalán található egy nagyon jó kis összefoglaló.
Ezek alapján:
"Az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök a hatályos szabályozás szerint tiltott vadászati eszköznek minősülnek. (Vadászati törvény, 37/A. § (1), 11. pont)"
"Éjjellátó keresőtávcsövet ugyanakkor a hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során használhat. (Vadászati törvény, 37/A. § (2), 2018. január 2-ától hatályos)"
A hatályos jogszabályok szerint tehát éjjellátó célzóeszközt nem, ugyanakkor keresőtávcsövet most is használhatunk vadászati célokra.
Ami miatt a legtöbb félreértés történt, az az afrikai sertéspestis (ASP) felszámolására vonatkozó mentesítési terve, amit az Országos Főállatorvos 2/2021-es számú vonatkozó rendelete tartalmaz. Ez alapján ugyanis az ASP-t felszámolandó, vaddisznóállomány gyérítésekor használhatóak hőkamerás és éjjellátós célzóeszközök.
Ez viszont az afrikai sertéspestis által közepesen és magasan sújtott, korlátozott területen lehetséges.
Azok a tájegységi fővadászok, szakszemélyek és az erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok tajgai, akik megkapják az engedélyt az Országos Járványvédelmi Központtól (OJK-től), az alábbi eszközöket használhatják a gyérítésre:
éjjellátó céltávcső,
hőkamerás céltávcső,
hangtompító.
Ez egyben azt is jelenti, hogy aki jelenleg nem rendelkezik a szükséges engedéllyel, az nem használhat ilyen célú eszközöket, ugyanis mint olyan, orvvadászatnak minősül. A vadászat befejezése után azonban, természetjárásra, megfigyelésre nyugodtan használható, birtoklása tehát nem sorolható a bűncselekmények közé.
De mi minősül ma Magyarországon tiltott vadászati eszköznek? - tehetnéd fel a kérdést jogosan. Nézzük meg, mit mond erről a vadászati törvény.
Most pedig nézzünk meg egy rövid összefoglalót a tiltott vadászati eszközökről.
A 1996. évi LV. törvény 37/A. § * paragrafusa szerint tiltott vadászati eszköznek minősül:
(1)
1. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
2. a számszeríj;
3. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
4. a hurok, horog, madárlép, verem;
5. a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;
6. az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
7. vak, illetve megcsonkított élő csali állat;
8. az áramütést előidéző elektromos eszközök;
9. az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
10. elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
11. mérgezett vagy altató csalétkek.
A hőkamerás vagy éjjellátó előtétek birtoklása szintén nem büntetőjogi kategória, csak akkor sorolható abba, ha bizonyítható, hogy a vadász használta a vadászat során. Tehát, ha például egy Facebookra feltöltött képen ezzel szerepel, akkor máris bizonyítható a büntetőjogi kategória és kiszabható a büntetés.
Az előtétek ugyanis nem célzó eszközök, hiszen nem található beépített szálkereszt.
Ugyanakkor a céltávcsőre szerelve már jogszabályt sérthetünk vele, hiszen így már képátalakító tulajdonságokkal rendelkező célzóeszköz.
Azért is van azonban feltételes mód, mert pontos jogi állásfoglalás nincs az előtétekkel kapcsolatban. Mindenesetre a vadász etika azt diktálja, hogy csupán természetjárásra és megfigyelésre használhatjuk, vadászati célból, puskára felszerelve nem.
A NÉBIH azonban ezzel kapcsolatban kiadott egy közleményt 2022. júliusában, miszerint a "jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során. Az új rendelkezés alapján a lehetőség Magyarország teljes területére, valamennyi kockázati kategóriára kiterjed."
A tervek szerint tehát a jövőben (hogy mikor, azt még nem pontosították), lehet majd használni az ország teljes területén hőkamerát és éjjellátó céltávcsövet is.
A hangtompító használata viszont még mindig az OJK engedélyéhez kötött.
Ahhoz, hogy éjjellátó céltávcsövet, illetve hőkamerás céltávcsövet kérjünk vadászként az ASP felszámolására vonatkozó mentesítési tervre, szükség lesz:
a névre,
a születési helyre és idő,
az anyja nevére,
a fegyvertartási engedély számára,
a nyilvántartásba vételi azonosítóra,
a szolgálati jelvényének a számára,
illetve a VGE kódszámra.
Először is érdemes tisztázni a fogalmakat, hogy mi is az éjjellátó és a hőkamera. Nézzük is meg.
A hőkamerák képesek érzékelni a hő apró különbségei, és azokat képként (vagy termogramként) kellő pontossággal megjeleníteni a képernyőn. Mivel az emberek, az állatok (és a sort még folytathatnánk) mind-mind hőt termelnek, és jellemzően melegebbek, mint a környezetük, így a hőkamera hatékonyan tudja ezeket a különbségeket érzékelni. Ezért is lehet kiválóan használni őket a vadászat során.
Azonban a hidegvérű állatok, például a kígyók esetében, mivel testhőjük a környezetükhöz igazodik, már sokkal nehezebb őket észrevenni.
Vannak olyan rendkívül fejlett készülékek, amelyek akár 0,01°C-os hőmérséklet különbségeket is tudnak érzékelni.
A hőmérsékleteket különböző színekkel ábrázolják, így egy fekete-fehér hőképen minél világosabb a szín, annál melegebb a tárgy (az újabb hőkamerák ezt meg tudják fordítani, vagy többféle különböző színt használnak).
Az éjjellátó készülékekben ugyanazt a technológiát használják, mint a hagyományos kamerákban, csak nagyobb nagyítással. Ezek a rendszerek az éjszakai környezetben a látható fényt észlelik, majd elnyelik. Ezt a fényt ezután felnagyítják és zöldes árnyalatú képeken ábrázolják.
A filmekből, videojátékokból is ismerős lehet a technológia, egyébként pedig az eszközt a való életben a hadsereg, a bűnüldöző szervek és a vadászok is használják. Vadászként így éjszaka is lehet fürkészni a szarvasokat, vaddisznókat, rókákat és a többi.
Az éjjellátók fő hátránya, hogy ha az éjszaka felhős és borult, az éjjellátó képének tisztasága és minősége drámaian csökken. Ugyanez a helyzet akkor, ha köd van, ez ugyanis visszaveri a fényt a különböző felületekről, ami megnehezíti az éles látást.
Épp ezért tiszta, holdvilágos időben működnek a leghatékonyabban.
Ezt a kérdést nehéz megválaszolni, hiszen attól függ, mire és hogyan szeretnéd használni.
Környezet - Túl nagy köd van? Rendkívül hideg az idő? Nagyon dús a növényzet? Ha köd van vagy épp dús a növényzet, akkor a hőkamera a jó választás, amennyiben viszont nagyon hideg van, akkor az éjjellátó.
Fényviszonyok - Az éjjellátó működéséhez több fényre van szükség, így rossz fényviszonyok között a hőkamerát érdemes előkapni.
Időjárás - Borult, esős, ködös időben a hőkamera használatát ajánljuk, hiszen ilyenkor nincs elegendő fény az éjjellátó kamerához.
Kép - Ha tisztán a képminőséget és azt nézzük, hogy melyik kamera adja vissza a legjobban a nappali fény képét, akkor ebben az éjjellátó kamera (megfelelő fényviszonyok között) szuper választás. Habár az érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt 2-3 évben a hőkamerák piacán is hatalmas fellendülés volt tapasztalható: vannak olyan modellek, amelyek segítségével (és ez nem túlzás) akár a legyeket is láthatod.
Érdemes tehát kísérletezni, habár adott esetben mindkét kamerára szükséged lehet a vadászat során, az időjárástól függően.
Főleg igaz ez akkor, ha szereted megfigyelni az erdő éjszakai életét. Hidd el, a kamerák használatával valósággal megelevenedik a táj, és egy teljesen más világ tárul majd eléd.
Különbséget kell tennünk, hogy az éjjellátót előtétkén vagy céltávcsőként kívánjuk használni. Ugyani a törvény szerint az éjjellátó, 2017-től teljesen legális, legalábbis keresőtávcsőként használva. Azonban céltávcsőként a birtoklása is tiltott.
Viszont van ezzel kapcsolatban egy kis bibi: ugyanis egy kis trükkel a monokuláris keresőt rá lehet helyezni a céltávcsőre. Ehhez nem kell mást tenni, mint levenni az okulárt, majd egy adapterrel feltenni a céltávcsőre.
Ezzel a jogi hézaggal egyelőre a törvényalkotók sem tudtak mit kezdeni, az azonban biztos, hogy a használata egyáltalán nem etikus.
Épp emiatt az éjjellátó keresőtávcső is egyfajta szürke zónában van, valaki szerint már ezt sem ildomos használni, míg mások szerint teljesen belefér a dolog. Hogy vadászként te melyik csoportba tartozol, az teljesen szubjektív, ám a céltávcsőként való használata teljes mértékben elítélendő.
A törvény azonban nem vonatkozik sem az éjjellátó, sem a hőkamerás keresőtávcsövekre, amelyeket most is használhatunk akár vadászathoz, cserkeléshez is.
A kérdés az, hogy milyet válasszunk?
Nézzük meg, mik a legfontosabb paraméterek.
A hőkamerák és az éjjellátók szenzorának felbontását pixelekben mérik.
Minél magasabb a pixelek száma, annál nagyobb a felbontás és annál élesebb a kép. Ha vadászatra szánt hőkamerát vásárolsz, érdemes legalább 640x480px felbontású készüléket választani.
Ez már kellő részletességet ad ahhoz, hogy nagyobb távolságból is ki tudd szúrni a vadat.
Viszont érdemes odafigyelni arra, hogy mekkora az adott felbontáshoz tartozó fizikai szenzor mérete, hiszen a kisebb felbontás nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb a képminőség is.
A látómező (FOV) annak a területnek a mérete, amelyet a kijelző képernyőjén keresztül láthatsz. A szélesebb FOV azt jelenti, hogy nagyobb területet tudsz gyorsabban átvizsgálni, így könnyebben megtalálhatod a vadat.
A legtöbb keresőtávcsöves eszköznek 9 és 13 fok közötti FOV-ja van; néhány újabb modell azonban akár 20 fokos látómezővel is rendelkezhet.
A nagyobb területeken való cserkeléshez érdemes legalább 15 fokos FOV-val rendelkező képalkotó készüléket beszerezni.
A frissítési sebesség azt jelenti, hogy a képernyőn megjelenő kép másodpercenként milyen gyakran frissül, ezt egyébként hertzben (Hz) mérik.
Minél nagyobb a frissítési sebesség, vagyis a Hz, annál biztosabb, hogy nem maradsz le semmilyen mozgásról. Az ideális frissítési sebesség legalább 30 Hz, de még jobb, ha egy 50 Hz-es készüléket sikerül “levadásznod”.
Minél nagyobb egy hőkamera fókusztávolsága, annál jobban tudunk nagyítani, vagyis zoomolni. Amennyiben nyílt terepen vadászol, leginkább 25 mm-es távolság fölött érdemes kamerát keresni, ezek ugyanis már 1,5x-es távcsöves nagyításra képesek, és 2-4x-es digitális zoomra.
Bizonyos készülékek akár 10 órás akkumulátor-időtartammal is bírnak. Azért érdemes hozzájuk kiegészítő akkut is venni, nehogy akkor hagyjon téged cserben, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá (Murphy-törvénye ugyebár).
A jelenlegi, modern hőkamerákról nem hiányozhat a wifi, sőt a külső-belső memória sem. Az előbbi segítségével megoszthatjuk a képet Androidos vagy iOS-el rendelkező készüléken is, az utóbbi esetében pedig akár több tízezer fotót vagy videót tárolhatsz a kamerán.
Az elmúlt években az éjjellátó és hőkamerás technológia jelentős fejlődésen ment keresztül. A modern eszközök már nem csak a sötétben való látást teszik lehetővé, hanem sokkal több funkciót és előnyt kínálnak a felhasználóknak.
Ezek a fejlesztések nem csak a felhasználói élményt javítják, hanem a biztonságot és a hatékonyságot is növelik. Ha fontolgatja egy új éjjellátó vagy hőkamerás eszköz beszerzését, érdemes tájékozódni a legújabb technológiai fejlesztésekről és innovációkról.
Ahogy te is láthatod, vannak még jogi hézagok a témában. Mi arra bátorítunk, hogy bátran használd őket a megfigyelés és a vadászat során, azonban mindig a jogszabályi normák “napos oldalán” maradva: magyarul kerüld el még csak a látszatát is annak, hogy nem szakszerűen használtad az eszközöket.
Voltak olyan bírósági perek, amelyek az engedély bevonásával, valamint több százezer forintos bírsággal végződtek, így hidd el, nem érdemes kockáztatni az orvvadászat vádját.
Tekintsd meg a hőkamera kínálatunkat és az éjjellátó távcsöveinket a linkre kattintva.
Kérem csak akkor látogassa meg weboldalunkat, ha ÖN kifelyezetten ilyen irányú szakmai tartalmakat keres és az IGEN gombra kattintva kijelenti, hogy szakmai érdeklődő, elmúlt 18 éves, és a lapon található információkra szakmai célből van szüksége!
Minden egyéb esetben felkérjük, hogy ne tekintse meg az adott oldalt.
